A Szerb Ortodox Egyház pátriárka választásának nagy volt a tétje. A két esélyes Amfilohije nacionalista és konzervatív érsek és a bácskai Ireneusz (Irenej) mérsékelt, európai püspök voltak. A választásnak meglepő eredménye lett: Szent Száva 45. utóda a szerb pátriárkai székben a nisi Iréneusz püspök.
Az új pátriárka egy esetleges szerbiai pápalátogatással kapcsolatban előzőleg azt a kijelentést tette, hogy „ez a találkozás egy lépés és kapcsolat lenne az ortodox és a nyugati egyház számára, amelytől nem származhat kár, csak haszon, mert a kapcsolat és dialógus nélkül nem lehet változás sem, mely a keresztény egység ideálja”.
Az esetleges pápalátogatást erősíti, hogy az új pátriárka előzőleg Nis püspöke volt. Egyes találgatások szerint egy szerbiai pápalátogatás legvalószínűbb dátuma 2011, mert a Milánói Edictumot (keresztények vallásszabadságát biztosító) Nagy Konstantín császár évfordulója lesz, aki a mai Nis helyén álló római településen született.
A pápalátogatást több szintű protokolláris meghívás előzi meg. A szerbiai püspököket alkotó Püspöki Konferencia és Boris Tadic szerb elnök is már meghívták XVI. Benedeket Szerbiába, egyedül a többségben levő Szerb Ortodox Egyház nem nyilatkozott eddig. Igaz, egy ilyen meghíváshoz a püspöki szábor döntése kell, mégis a pátriárkának ilyen kérdésekben is nagy a szerepe.
Ismerve Ireneusz (Irenej) tradicionális, de ökumenizmusra nyitott lelkületét, nem kizárt, hogy ő fogja meghívni egykori püspöki székhelyére a római pápát.
Szerbiában a mai napig nem történt meg az egyházi ingatlanok visszaszármaztatása, a papságnak nincs megoldva a beteg- és nyugdíj biztosítása, de az egyházi intézmények (társ)finanszírozása sem megoldott. Az esetleges pápalátogatás ezeknek a kérdéseknek a megoldását felvetheti és elindíthatja, úgy, ahogy a Szerbia és a Szentszék közötti nemzetközi szerződést is előkészítheti. Ugyanis Szerbia nem csak a pápalátogatások tekintetében van azon 5 európai ország között, ahol eddig nem volt apostoli látogatás, de a térség országaival ellentétben a nemzetközi szerződést sem kötötték meg.
Noha a pápai meghívás a dél-szerbiai városba szól, a szerbia Katolikus Egyház egyik legmeghatározóbb személyeként ismert dr. Andrija Kopilović, a Mária Rádió egy korábbi műsorában elmondta, nem forulhat elő, az ami 1999-ben a romániai pápalátogatáson. Akkor II. János Pál pápa csak Bukarestbe látogatott el, a magyar katolikusok lakta részen nem tett látogatást. A szerbiai pápalátogatás egyik fontos helyszíne Szabadka lehet, ahol az ország katolikusaival fog találkozni a pápa. A Szabadkai Egyházmegyében él ugyanis a szerbiai katolikusok legnagyobb hányada.
2005 szeptemberében Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció akkori vezetője a Szabadka melletti Szentkúton vezette volna az ünnepi szentmisét, azonban 2005. április 19-én a konklávé pápává válaszotta.
Negyela László Márk
