Nagyszombaton a Katolikus Egyház Krisztus sírjánál időzik, az ő szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az oltár megfosztva áll, a szent áldozatot nem mutatják be a nagyszombat éjszakai szentmiséig. A szentáldozás ezen a napon csak a haldoklóknak, szent útravalóként szolgáltatható ki.
A húsvéti vigilia misét sötétedés után kezdi meg az Egyház. A Krisztus feltámadását ünneplő szentmise első a szentmisék között, a liturgiák anyja.
A papság fehér színű miseruhában végzi a szertartást. A templomban nem gyújtanak fényt addig, míg a húsvéti gyertyával be nem vonulnak. A liturgia a templomon kívül kezdődik, ahol a pap megáldja a tüzet, mellyel a húsvéti gyertyát gyújtja meg. A húsvéti gyertyára keresztet rajzol, Krisztus keresztjére utalva, mely felett és alatt az alfa és ómega görög betűk - a kezdet és a vég jelképei kerülnek, a kereszt belső cikkelyeibe pedig az év. A keresztre 5 darab tömjént szúr, Krisztus 5 sebére utalva.
A diakónus, vagy a pap kezébe veszi a húsvéti gyertyát, felemeli és így énekli: Krisztus világossága!. A hívek a gyertyáról gyújtják meg gyertyáikat, és így vonulnak be a templomba. A húsvéti gyertyát a szentélyben helyezik el. Ezt követi a Húsvéti örömének, melyet az igeliturgia követ. Ezen a szertartáson 7 olvasmányt olvasnak fel, mely az üdvösségtörténetet vázolja a hívek elé. Ezután felhagzik a Dicsőség, melynek kezdetén minden harang újra megszólal, ahogy az orgona sípjai is. Itt ér véget a csendes gyász.
A szentleckét követően az evangéliumot olvassák fel. A homiliát követően a keresztség liturgiája következik. A cselekmény a keresztkútnál van. Az Egyház ősi hagyománya, hogy ezen az éjszakán felnőtteknek ünnepélyesen szolgáltatja ki a keresztség (és felnőttek lévén a bérmálást is) szentségét, valamint a már megkereszteltek megújítják keresztelési fogadalmaikat.
Az eucharisztia liturgiája következik, a szentmise megszokott része.A szentmise végén a feltámadási körmenet következik.
A zsidóság sivatagi nép. A történelmi vándorlásuk a sivatagi életre állította be őket, ahol nappal aludtak sátraikban, éjjel pedig vándoroltak. Így alakult ki, hogy egy nap számukra holdöltétől holdtöltéig terjedt és nem a Nap állását figyelték. Mai napig a szombat péntek este "áll be". Ezt a szokást örökölte meg a kereszténység. A katolikus egyházban ez jelenti a vigilia szertartás, amikor a nagy ünnepet előeste ünneplik meg (vasárnap, húsvét, karácsony vigiliája). Az első keresztényeknél is a húsvét volt a legnagyobb ünnep, míg a karácsony ünneplése majd csak a 3-4. században alakul ki.
Krisztus nagyszombatról húsvétvasárnapra virradó éjszaka, hajnalhasadtakor támad fel. Krisztus a világ Világossága, a felkelő Nap, mely a sötétségből tör utat és világítja be a földet. A feltámadt Krisztust jelképezi a húsvéti gyertya is.
