Dr. Tóth Tivadar. Orvos és politikus. A Vajdasági Magyar Szövetség tartományi képviselője, frakcióvezetője. A KMKF, azaz a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Állandó Bizottságának tagja.
- A gazdasági világválság milyen hatással járt a határon túli magyarok helyzetére - szegény-e a vajdasági magyar közösség? Ha igen, milyen értelemben és milyen mértékben? Viszonyítási pontként mit határoz meg a vajdasági magyar politikum?
- Gazdasági szempontból azt hiszem, hogy igen, szegény a vajdasági magyar közösség. A tranzíciós folyamatokban nem tudta igazán meglelni a helyét az új társadalmi rendszerben. Nagyon sokan elveszítették a biztos munkahelyüket, állandó, rendszeres jövedelmüket. Tőke hiányában a privatizációban nem igen jutottak szóhoz, és ugyanakkor vállalkozni sem tudtak, mer-tek igazán tömegesen. Megspórolt pénzüket, örökségüket és az elbocsájtásokból származó jöve-delmüket, sajnos nem fordították új javak megte-remtésére, hanem kényszerből felélték. A háborús-nyerészkedő, rablógazdálkodás nem a vajdasági magyarság életstílusa, szerencsére. De sajnos másoknak ez az áldatlan helyzet lehetőséget adott a meggazdagodásra. A zömmel ily módon szerzett anyagi javak Belgrád és annak vonzáskörébe találtak táptalajra, elsősorban a bel- és külkereske-delemben, függetlenül attól, hogy Vajdaság van legközelebb az EU-hoz. A központosított admi-nisztráció, közigazgatás és az állami intézmények sem biztosítják a részará-nyos foglalkoztatást, így ezek az intézmények sem biztosítanak megélhetést, gyarapodást népünknek olyan mértékben, ahogyan képzettsége, szorgalma, teherbírása, munkafegyelme, lojalitása alapján kijárna neki. Az állatte-nyésztés és a mezőgazdaság országos szintű rendezetlen és nem támogatott helyzete sem tud jó megélhetést biztosítani a magyar, a vajdasági paraszt-ságnak. A környező országokban sem fényes a helyzet, de azért nagyobb az átlagkereset és jobb a megélhetési lehetőség. A vajdasági magyar politikum elkötelezett az EU integrációban, ebből kifolyólag minden viszonyítást az európai átlaghoz kell illeszteni. Más tájak irányába fordulva viszont lehet, hogy mégsem olyan fekete a sorsunk....
- Az előbb a vajdasági magyar közösség szempontjából beszéltünk szegénységről/gazdagságról. Egyénekre lebontva hatalmas skálán mozgunk...
- Igen, a fent elmondottak az átlagra értelmezhetők. Tehát vannak, és sajnos nagyon sokan, akik a mindennapi falatért küzdenek meg napról napra, de van-nak olyanok is, akik fényűzésben élnek. Sajnos vagy szerencsétlenségünkre kevesen.
- Beszélhetünk-e magyar–magyar együttműködésről és nemzeti érdekérvényesítésről, amikor a gazdasági lobbi és egyének gazdasági érdekei határozzák meg az irányvonalakat?
- Függetlenül attól, hogy a kérdésben konstatált tény megkerülhetetlen igazság, létezik egy kiterjedt magyar–magyar együttműködési felfelé ívelő gazdasági folyamat. Az anyaországi folyamatos, erkölcsi és gazdasági támo-gatása nélkül sokkal rosszabb helyzetben lenne a vajdasági magyarság. Adni és kapni mindig lehetne többet, de megértést kell tanúsítanunk a magyaror-szági és a kárpát-medencei összmagyarság helyzete és lehetőségei iránt is. Senkinek sem szabad visszaélnie az adott helyzetével.
- Létezik egy Nemzeti Együttműködési Stratégia. Ennek gazda-ságfejlesztési koncepciója mit tart szem előtt?
- A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2009 szeptem-beri plenáris ülésén konszenzussal fogadta el az Ön által említett dokumentu-mot hosszas áttekintő-előkészítő szakcsoporti munka után. Ez a stratégia a Magyar Kormány által felvázolt fejlesztésközpontú nemzetpolitika koncepciójába illeszkedik be. Az együttműködés általános szempontjai: a pénzügyi és gazdasági világválság, az Európai Uniós csatlakozással járó előnyök és hátrányok tárgyilagos feltárása, a versenyképesség növelése, szemléletváltás a gazdaságpolitikai tervezésben, támogatás helyett az együttműködés előnybe helyezése, a magyar sajátosságok beépítése a gazdasági folyamatokba, a mezőgazdaság központi, állami támogatásának megvalósítása, kiemelt figye-lem a szolgáltatásoknak a határ menti övezetekben, a közlekedési infrastruk-túra fejlesztése, a határok légmentesítése, a közös befektetések létrehozása, az európai pénzalapokhoz való hozzáférés és nem utolsósorban a gazdasági és politikai szereplők társadalmi felelősségvállalásának ösztönzése. E stratégiának a fő célja a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradása, szapo-rodása és gyarapodása.
- Milyenek a határon túli magyarságra irányuló gazdaság-fejlesztő támogatási programok a vajdasági magyar közösségre lebontva?
A vajdasági gazdaságfejlesztési programok célja elsősorban a szülőföldi munka-helyteremtés, a hazai munkahely, befektetés és a mezőgazdaság jövedelmezőségének emelése. A programok előirányozzák a kedvezményes beruházási hitelek és tőkeprogramok biztosítását, kiegészítve azokat hitelbiztosítási szolgáltatásokkal. A magántőke és az uniós eszközök bevonása is kiemelt cél. Fontos a határon átnyúló interregionális és kistérségi szintű vállalkozói programok létrehozása és működtetése, információs és üzleti hálózatokkal támogatva. A kézműves termékeink nem-zetközi értékesítésének elősegítése, értékesítési csatonák kialakításának támogatásával. A program fontosnak tartja a kárpát-medencei magyar jellegű termékek (KÁRPÁTIKUMOK) marketingjének támogatását....
- Tartományi képviselőként, frakcióvezetőként hogyan látja a vajdasági magyar közösség jövőjét gazdasági szempontból? A statútumtól és nemzeti tanácsokról szóló törvénytől várhatunk-e fellendülést?
- Személy szerint optimista, bizakodó vagyok, bízok sorsunk jobbrafordu-lásában. Különben nem foglalkoznék érdekeink képviseletével. A két említett dokumentum újabb eszköz, lehetőség a fellendülésre az anyagi jólétünk illetve nemzeti érdekeink (oktatás, nyelvhasználat, művelődés és tájékoztatás) terén.
- Erősíti-e az egyént a szegénység, a nélkülözés? A közösséget?
- Úgy tartom, hogy igen, de azért azt is elismerem, hogy a tűrőképességnek és az emberi méltóságnak is van határa. A tenni akarásnak viszont nem szabad, hogy legyen határa, még akkor sem, amikor úgy tűnik, hogy minden hiába- való.
- Az anyagi értelemben vett szegénység/gazdagság az Ön meglátása szerint együtt jár-e a lelki/szellemi értelemben vett szegénységgel/gazdagsággal?
- Nem. Az anyagi helyzettől függetlenül találkoztam orvosi-politikai pályám során lelki/szellemi szegényekkel és gazdagokkal is.
