Fel kell készítenünk a következő generációt arra, hogy egy napon majd ők lesznek a média fogyasztói. Ez mindannyiunk felelőssége. Az igényes gyermek- és ifjúsági sajtó nemcsak szórakoztató szerepet tölt be, de oktatnia és nevelnie is kell – mondta Barát Tóth Lívia, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosa.
- Jellemző-e a vajdasági magyar médiára, hogy számol a gyermekekkel mint potenciális fogyasztókkal?
- Ha a vajdasági magyar írott és elektronikus sajtóban dolgozók nem számolnak a legfiatalabb korosztállyal, akkor az nagyon nagy probléma. Úgy gondolom, hogy az olvasóvá, nézővé, hallgatóvá válásnak létezik egy folyamata, amelyből egyetlen láncszem sem maradhat ki, mert ha kimarad, akkor nagyon nehéz dolga van a soron következőnek. Ez azt jelenti, hogy már a legkisebbeket is rá kell szoktatni arra, hogy lapozgassák a nekik szóló újságokat. Ez Vajdaságban a havonta megjelenő Mézeskalács olvasását jelenti. Azonban úgy értesültem, hogy az óvónők magyarországi lapokat is beszereznek. Ez ugyan további költségeket jelent, de úgy gondolom, megéri. Egy gyermeklapnál különösen fontos, hogy igényes nyomdatechnikával készüljön, mivel a legkisebbek még nem tudnak olvasni, vi-szont a színes újság már igenis felkeltheti az érdeklődésüket. A mesehallgatás ugyancsak fontos – ebben a rádiónak lehet szere-pe, de akár kazettáról vagy CD-ről, DVD-ről is nézhetnek mesé-ket. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a gyerekeket fel kell arra készíteni, hogy valamikor a média fogyasztóivá váljanak – tévénézők, újságolvasók, rádióhallgatók legyenek. Azonban könnyen a másik végletbe eshetünk: odaültetjük a tévé elé a gyermeket, hadd nézze – addig sem kell vele törődnünk. Nekünk felnőtteknek valahogy meg kell találnunk az egyensúlyt, hiszen a gyermeknevelés nem merülhet ki abban, hogy beállítjuk a háromórás mese DVD-t. A gyermeksajtó kapcsán nemcsak az a fontos, hogy felébressze a legkisebbek érdeklő-dését, hanem hogy nevelő- és oktatószerepet töltsön be. Sőt, a kamaszoknak szóló lapoknál ez még hangsúlyosabb. Ott azonban arra kell vigyázni, hogy ne közvetlenül neveljen a lap, hanem rejtetten, burkoltan. A gyerekeknek és a fiataloknak szóló sajtótermékeknél tehát arra kell ügyelni, hogy azok ne pusztán szórakoztassanak, hanem értékeket, műveltségtartalmakat, ismereteket közvetítsenek, hogy csiszolják, tökéletesítsék a fiatalok anyanyelvhasználatát, erősítsék a magyarságtudatukat.
- Mi a véleménye a mai vajdasági magyar gyermek- és ifjúsági sajtóról?
- Nem mondanék véleményt. Egyrészt azért tartózkodom, mert nem vagyok rendszeres olvasója sem a Mézeskalácsnak, sem a Jó Pajtásnak. Másrészt azért, mert mindig elgondolkodom azon, hogy milyen jogon mondhatnék bármit is, hiszen nem nekem készül, nem az én korosztályomnak íródik. Azt látom, hogy a Képes Ifjúság törekszik arra, hogy sokrétű legyen: foglalkozik a színházzal, filmekkel, könyvekkel, zenei irányzatokkal – az utóbbi tőlem már igencsak távol áll. Az viszont bosszant, ha egy újságban öncélúan trágár, vagy vul-gáris egy cikk. A csúnya beszéd ma már nem botránkoztatja meg a felnőtteket, nem polgárpukkasztó – egyszerűen bosszantó. Azonban ez nem jellemző sem a Jó Pajtásra, sem a Képes Ifjúságra.
- Gyakran hallani arról, hogy a mai gyerekek, fiatalok nincsenek tisztában a hagyományos műveltség alapjaival, általános ismereteivel. Milyen szerepet vállal a vajdasági magyar média a tradicionális tudástartalmak közvetítésében?
- Nem mondanám azt, hogy a mai fiatalok műveletlenek. Vannak, akik kevésbé jártasak bizonyos terüle-teken. Attól függ, hogy gyermek, a fiatal milyen útravalóval indul el a családból, mit kap az óvodától és az iskolától, mivel itt ismerhetik meg a hagyományokat. Azonban ha valami miatt ez kimarad, akkor több forrásból kell magának összeszedegetnie a tudást – amennyiben egyáltalán akarja. És amennyiben akarja, akkor jó, ha a saját lapjában válaszokra lelhet, ha ott megtalálhatja a hagyományos műveltségtartalmakat. Azonban azt mindenképpen fontosnak tartom, hogy az ünnepkörök minden évben szerepeljenek a lapokban. Még akkor is, ha egyesek számára unalmasnak tetszhet a folyton visszatérő téma, mégis elképzelhető, hogy valaki akkor találkozik először egy adott ünnep pontos leírásával.
- Az internet mára a fiatalok fő információforrásává vált. Köztudott, hogy rengeteg a világhálón a kétes információ, azt azonban lehetetlen megszabni, hogy a fiata-lok mit olvassanak el és mit ne. Az egyetlen módja annak, hogy az interneten keresztül a fiatalok közelébe férkőzzünk, ha olyan hon-lapok jönnek létre, amelyeken hiteles, érdekes és hasznos tartalmak jelennek meg. Léteznek-e a vajdasági magyar fiataloknak ilyen weboldalai?
- Vannak olyan honlapok, amelyeken a fiatalok vajdasági programokról értesülhetnek. Léteznek online folyóiratok, internetes kiadványok. A tudományos köröknek, csoportoknak ugyancsak léteznek weboldalai, ahová sok értékes információ felkerül.
- A Magyar Nemzeti Tanács milyen szerepet vállal a gyerekek és fiatalok tájékoztatásában?
- A Magyar Nemzeti Tanácshoz tartozik a Magyar Szó révén a Képes Ifjúság, a Jó Pajtás és a Mézeskalács is, ezért figyelemmel kísérjük ezeket a lapokat. Azonban elég korlátozottak a lehetőségeink. Amivel segíteni próbál az MNT, az az ingyenes Képes Ifjúság-akció, amit mindenképpen szeretnénk folytatni. Eszerint az elsős középiskolásoknak nem kell fizetniük a lapért. Sok fiatalhoz másként nem is jutna el az újság. Persze a kezdeményezés csak akkor tekinthető eredményesnek, ha az az elsős, aki most díjmentesen kapja a Képes Ifit, jövőre megvásárolja. Nagyon remélem, hogy a kimutatások ezt bizonyítják majd. Azt is határozottan támogatjuk, hogy lehetőleg minden lapban jelenjenek meg ifjúsági tartalmak: legyen egy-két oldal a fiatalok számára. De a rádió és a televízió esetében ez ugyancsak érvényes. Ha a jövő évi költségvetés lehetővé teszi, hogy az MNT a gyerekek és fiatalok tájékoztatását megcélzó projektumokat támogassa, akkor természetesen várjuk majd az ötleteket, kezdeményezéseket.
Az interjút Fercsik Rita készítette.