- szólt Mózes a Sínai hegynél. Vitatott, hogy a népet vagy a vallást szólította meg. A zsidó nép nemzeti önszerveződéséről Halbrohr Tamást, a szabadkai Zsidó Hitközség elnökét kérdeztük.
Miért zárkóznak el hagyományosan attól, hogy nemzeti közösségként is jelen legyenek kisebbségi önkormányzataikkal?
Ezt országa válogatja. Szerbiában a zsidók vallási és nemzetiségi egyesületnek is tartják a szervezetüket. A kormány is így tart számon minket. Külön kisebbségi nemzeti tanácsot a szerbiai 2–3000 zsidó nem választott, hiszen a zsidóknak évszázadok óta meg volt a saját szervezetük. A Szerbiai Zsidó Hit-községek Szövetségét nemzeti tanácsnak tudjuk tekinteni. A kisebbségi és a vallási minisztériumok is így tartják számon.
Tolerancia vagy dialógus?
Dialógusokra szükség van. A zsidó-keresztény párbeszéd az utolsó ezer évben nem volt nagyon sikeres. Sokszor a zsidó fél is intoleráns volt. Talán jobban tették volna, ha 600 vagy 800 évvel ezelőtt a zsidók toleránsabbak lettek volna. Erről ma sokat gondolkodni szükségtelen.
Vagyis akkor a konzervatívabb közösség nem képes a dialógusra?
Lehet, hogy egy konzervatív nem képes. De a békés egymás mellett élés iránt a zsidók mindig nyitottak voltak. Tudomásul vettük, hogy mindenki más hitű rajtunk kívül. Nem akartunk soha senkit zsidóvá tenni. Viszont a környező népek az utolsó háromezer évben mindig minket akartak őhozzájuk hasonlóvá tenni. Ez ellen a zsidók mindig tiltakoztak.
